Életem sorozatista szerelme a "House M.D."
Hail to the Thief
Az a hihetetlen ebben a sorozatban, hogy egyszerűen nincs, ahogy csalódj. Ott van, nesze, más sorozat: szezonfináléban nagy feszültség, s kérdőjelek a levegőben, s következő évadnyitón bumm, egykettőre megoldódik minden, feloldódik a feszültség s blabla, nagy csalódás az egész, várunk hónapokat és aztán pofára esünk.
De a House. Az nem ilyen. Nagy durranás az egész sorozat, mert haláli jó, és a készítők nem hagyhatták cserben a rajongókat, és igazán dolgoztak azért, hogy üsse ez a rész is a többi nívóját.
Az évadnyitó egy dupla-rész volt, címe "Broken", s meg kell, hogy mondjam, remek ötlet volt egyből egy két porciós adaggal kezdeni, hisz túl sokat éheztettek, ahhoz, hogy elégedetten távozhassunk egy normál rész után.
A helyszín ezúttal a megszokott Princeton-Plainsboro Teaching Hospital kapuinál jóval odébb a Mayfield Psychiatric Ward. Izgalmas karakterekkel indul a rész, a bekattant delikvensek felsorakoztatása mindigis feszegette a jó közönség érdeklődését (mindenki emlékszik Jack Nicholson One Flew Over the Cuckoo's Nest-jére, vagy, ha nem, akkor ajánlom figyelembe). House a régi, végzi a szokásos rutinját, bolondítja az otthon ülő lányokat (igen, engem...), de elfogadja, hogy valami nem százas az emeleten (mintha csak mamám mondta volna). A dilifeszt főhadiszállásból azonban nem lesz olyan könnyű kisétálni, mint ahogy azt elsőre gondolta... hi-hi.
Ő House. És mindigis az marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése