2009. október 27., kedd

Potozky, a lengyelnevű székelymagyar

A tegnap, vagyishogy október 26-án, a 2009. évünkben, Potozky Latzynak felolvasása volt a Bretter-kör keretén belül, aminek egyben az elnöke is. Jelen volt Bréda, Szilágyi István s a vitaindító, Balázs Imre József.

P.L. felolvasott két novellát, amik nem voltak rosszak egyáltalán, szerintem, de a vélemények nagyon megoszlottak. És, hogy valójában mennyire is, azt a következő illusztratív példával fogom lefesteni: "Potozky próza, mint filmnovella" s ezt a tiszteletreméltó Balázs Imre József Tarantinosnak, míg egy "olvasó" leányka pedig Sharon naplójásnak könyvelte el. Nos, hogy-hogynem került bele a képbe a féleszű fogszabályzós tinilány naplószerű életábrázolás témájú rajzfilmje a képbe, azt a mai napig nem tudom megfejteni (bár igaz még csak fél napig gondolkodhattam a dolgon).

Én nem akarom részletesebben akár konstruktív akár destruktív kritika alá helyezni sem magát az eseményt, sem a műveket, de élnék a lehetőséggel, hogy felvezessek néhányat a Franszoá Bréda véleményei, mondásai közül. És most következzék:

"Potozky annyira másfajta prózát csinál, hogy egyből látszik, hogy nem egy sznob!"

"Annyira megfogtak a Laci novellái, hogy nem tudtam letenni őket, muszáj volt elolvassam."

"Potozky prózája egy autó, egy Ford, megy. Nem egy Jaguár, amiről nem lehet eldönteni, hogy autó vagy egy mechanikai csoda." (Látom én azt is, hogy ő ezt, hogy gondolta bóknak, de el tudom képzelni, hogy kevésbé hízelgőnek is fel lehet fogni)

"Nem volt desszert, mert nem a desszert a lényeg, hanem a fizetés."

"Lévén nagyon fiatal ez a hímnemű lény, ahhoz, hogy egy jó csattanót megírjál, kell egy kicsi megértségi vastagság is..." (Megértségi vastagság, aszsongya... valaki nálam kultabb mondja már meg, hogy ez hülyén hangzik vagy hülyén hangzom én?)

"Szerintem az író fizet, ne hülyéskedjünk!"

1 megjegyzés: